uabooks.top

Emlékezzetek! Milyen szerveződési szintjei vannak az élő anyagnak? Mit jelent a „biológiai rendszer” kifejezés?

A bolygónk biodiverzitása. Már tudjátok, milyen csodálatos sokféleség - bio-diverzitás (vagy biológiai sokféleség) - jellemzi a különböző szerveződési szintű biológiai rendszereket. A biodiverzitás alatt általában az élet három szerveződési szinten lévő (molekuláris, faji és ökoszisztéma) megjelenési formáit értjük.

Sejtnélküli életformák - olyan biológiai rendszerek, amelyek molekuláris szinten léteznek. így a vírusok nukleinsavakból (vagy DNS-ből, vagy RNS-ből)

állnak, amit fehérjeburok (fehérjék vagy fehérjék lipidekkel) állnak, míg a viroidok csak RNS-molekulákból (velük részletesebben a 8. §-ban ismerkedhettek majd meg).

A prokarióták - főként egysejtű szervezetek, amelyek sejtjei viszonylag egyszerű felépítésű: a sejtmag és az orga-nellumok többsége hiányzik. A prokarió-

5.1. ábra. A különböző eukarióta organizmus csoportok aránya: könnyű észrevenni, hogy közöttük az ízeltlábúak dominálnak (több, mint 66 %): 1 - ízeltlábúak törzse; 2 - ge-rinchúros állatok; 3 - gerinctelen állatok (az ízeltlábúak nélkül); 4 - gombák; 5 - növények; egysejtű eukarióták

tákhoz tartoznak az Archeák és a baktériumok (a felépítésükről bővebben a 11. §-ban olvashattok).

Eukarióták - olyan organizmusok, amelyek sejtjei legalább a fejlődésük bizonyos szakaszaiban rendelkeznek sejtmaggal. Jellemző rájuk a különböző organel-lumok. Mostanáig közel 2 millió eukariótát írtak le (5.1. ábra), melyek közül több, mint 1,6 millió állatfaj (csak a jelenkori rovarfajok száma túltesz az 1 millió 70 ezer fajon, míg a gerinchúros állatok mindössze 42 ezret tesznek ki). A növényfajok számát a tudósok közel 320 ezerre becslik, melyek között a virágos növények dominálnak (280 ezer faj, ez a növények 88 %-a).

A kutatók évente ezernyi, a tudomány számára új fajt és magasabb rendű taxon rangot (nemeket (nemzetségeket), családokat, osztályokat és törzseket) írnak le. A legtöbb új felfedezést a világóceán ígér.

1955-ben fedeztek fel egy kihalt tengeri rákfélét, amely külsejét tekintve nem hasonlított ennek a csoportnak korábban ismert képviselőire; később kiderült, hogy jelenleg is léteznek fajai. 1981-ben rájöttek, hogy ez a tudomány számára a rákfélék új osztálya - a Remipedia (5.2, 1 ábra). Ezek kisebb szabadon úszó rákfélék, amelyek az Atlanti- és a Csendes-óceán szigeteinek vagy kontinentális partvidékének víz alatti barlangjaiban élnek. Az 1970-es évek elején felfedezték a tengerek fantasztikus látványé Lolicifera fajait (5.2, 2 ábra). Ennek a tudomány számára új törzsnek a képviselői apró tengeri élőlények (a felnőtt egyedek mérete nem haladja meg az 1 mm-t). 1997-ben a Celebesz szigeten (Indonézia) új Latimeria (maradványhal) fajt találtak, amely az izmosúszójúak-hoz tartozik (5.2, 3 ábra). Az első ma is élő Latimeria fajt 1938-ban találták meg Dél-Af-rika partjainál (5.2, 4 ábra). Addig a tudósok azt hitték, hogy az izmosúszójú halak már 65 millió évvel ezelőtt kihaltak (5.2, 5 ábra).

5.2. ábra. A XX. század második felében felfedezett és leírt új állati taxonok: 1 - Remipedia osztály; 2 - Lolicifera törzs; 3 - Indonézia pártjánál 1997-ben megtalált Latimeria faj; 4 — Dél-Afrika partjainál élő Latimeria faj; 5 - Latimeria fosszília. Feladat: Idézzétek fel, miért gondolják a tudósok, hogy a szárazföldi állatok ősei a maradványhalak!?

A rendszertan — biológiai tudomány, amely a bolygónkat benépesítő élőlények sokféleségével foglalkozik. Ennek a tudományterületnek a segítségével írják le, nevezik meg az egykori, illetve a jelenleg is élő organizmusokat. A rendszertan fő területei: az élőlények osztályozása és nevezéktana.

Az osztályozás (klasszifikáció) - a rendszertani csoportok megállapításának és jellemzésének a folyamata. Az osztályozást a taxonok megnevezése előzi meg, vagyis a taxonok nevének jellege a rangjától függ. A nevezéktan (nomenklatúra) - a nevek szétosztása a taxonok között. Először a tudósok elvégzik az osztályozást, és csak később, miután meggyőződtek a rendszertani besorolás helyességéről, adnak nevet a taxonnak.

Miért fontos először eldönteni egy új taxon rangját, és csak utána elnevezni? Azért, mert a vizsgált egyed nemcsak a tudomány számára lehet új faj, de új nem (vagy nemzettség), új család és így tovább is. Például, a Remipedia (5.2, 1 ábra) nem csak új faj, de új nem, új család, új rend és új osztály is. Ezen új taxonoknak megfelelő új nevet adtak, és új jellemzést írtak.

A rendszertan leírja a bolygónk néhai és jelenleg létező élőlényeit, megnevezi, vagyis

különböző rangú taxonokba sorolja azokat.

Emlékezzetek: a rendszertan alapjait C. Linné, svéd tudós fektette le! Ő is úgy gondolta, ahogy a mai tudósok, hogy a faj egymáshoz hasonló felépítésű egyedek összessége, amelyek képesek termékeny utódok létrehozására.

C. Linné volt az, aki lefektette a fajok kettős nevezéktanának (binominális nómenklatúrának) alapelveit. Emlékeztek rá, hogy minden faj latin neve két szóból áll. Például, a Rosa canina - a csipkerózsa, Ukrajna egész területén megtalálható növényfaj (5.3, 1. Ábra). Az első szó (Rosa) a nemzettség neve (latinul mindig nagybetűvel írjuk), amelyhez a faj tartozik; a második a fajnév (kis betűvel íródik). Az ilyen fajnév egységes a tudományos világban.

Az 5.3, 2. ábrán láthatjuk az Ukrajnában elterjedt közönséges erdei mókust (nevezik még európai és vörös mókusnak is). Több alfaja is ismert a világon, minden országban másképp nevezik az emberek a mókust a saját nyelvükön. Akármilyen nyelven is nevezzük meg a mókust, csak egyetlen tudományos neve van - Sciurus vulgaris.

C. Linné előtt a fajnevek sok szóból álltak, amely szavak gyakorlatilag a faj leírását szolgálták. Például, az egyik mohaféle neve, amit jelenleg a levéltelen koboldmohának (Buxbaumia aphylla) hívunk, valamikor a következő volt: szőrformájú, levéltelen, megvastagodott kettősfejű moha. Egyértelmű, hogy az ilyen név túlságosan összetett ahhoz, hogy megjegyezhető legyen.

Minden faj csak egyetlen latin nyelvű tudományos névvel rendelkezik. Ehhez a névhez hozzáadják a névadó nevét és a leírás dátumát. Jelen példa esetünkben - Sci-urus vulgaris L.¹,1758. Ez azt jelenti, hogy a közönséges mókust, 1758-ban Carl von Linné írta le.

Hogy miért kell leírni a faj leírásának évét? Mivel egy és ugyanazon fajt többször is leírhatnak különböző években. A faj végleges neve viszont az lehet, amelyet elsőként jegyeztek fel. Például, az ember és a halevő emlősök parazitáját, a hal galandférget (Diphyllobothrium latum L, 1758) Linné leírta, mint Taenia vulgaris L., 1758. Ezt a férget valójában összesen 53 alkalommal írták le.

Linné másik fontos hozzájárulása a rendszertan fejlődéséhez a taxonok egymás alá rendeltségének alkalmazása. A hierarchikus² rendszer lényege, hogy az alacsonyabb rangú taxonok egy magasabb rangú taxonhoz tartoznak. Már tudjátok, hogy mind a növények vagy gombák rendszertanában, mind pedig az állatok rendszertanában a rokon fajok nemekbe vagy nemzetségekbe tartoznak. így a csipkerózsa és az erdei rózsa a Rózsa nemzetséghez tartoznak. A rokon nemzetségeket (nemeket) családokba sorolják. Például, a Rózsa és a Szeder nemzetségeket (Rubus) a rózsafélék családjába sorolják. A közeli családokat rendekbe. Például, a Rózsafélék és az Eperfafélék családját a Rózsavirágúak rendjébe. A közeli rendeket osztályok alkotják. Például, a Rózsavirágúak és a Keresztesvi-rágúak a Kétszikűek vagy Magnoliopsida osztályba tartozik. Az osztályokat törzsek foglalják magukba. Például: az Egyszikűek és a Kétszikűek a Zárvatermők törzséhez tartoznak.

A különböző földtörténeti időben élt organizmusok vizsgálatával foglalkozik a paleontológia tudománya. Paleontológiái expedíciók során találják meg az élőlények maradványait vagy élettevékenységeik nyomait, rekonstruálják azok kinézetét, megállapítják életfolyamataikat, és létezésük idejét (5.4. ábra).

1. Jellemezzétek bolygónk biodiverzitását! Milyen alapvető biológiai rendszereket foglal magába? 2. Nevezzék meg a rendszertan fő területeit! Mi ezek feladata? 3. Mi a szerepe Carl Linnének a rendszertan tudományának kialakításában? 4. Mi a lényege a kettős nevezéktannak, amelyet Linné javasolt? 5. A faj latin nyelvű nevét ismerjük el tudományosnak? Miért?

A modern osztályozás miért foglalkozik a kihalt organizmusokkal is, és nemcsak a jelenlegi élőkkel?

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij